Hajdesz Busz

Torockó

Torockó története sokkal régebbi időre nyúlik vissza, mint amennyit belőle ismerünk. Egyike azon településeknek, melyek megtartották évezredes szokásaikat és kultúrájukat.

Már a rómaik előtt is lakhattak emberek a Székelykő tetején. A római uralom után szláv törzsek lepték el Erdély félreeső helyeit. Szláv eredetű szó a Torockó helységnév is. A vezérek korában Erdélyt két oldalról szállták meg a magyarok a Szamos és a Maros mentén. A vándorló magyarok rajokat hagytak hátra az összeköttetés miatt. Ilyen rajtelep volt a Torockó völgyben is, hogy az örtoronyból figyeljék a környéket. II. Géza bányamunkásokat hívott és a XIV. század kezdetén bányavárossá vált.

 

Gyulafehérvár

A város egykor az Erdélyi Fejedelemség fővárosa volt. Fejlődésében fontos szerepet játszott Hunyadi János, aki a székesegyház építéséhez is hozzájárult és Bethlen Gábor, aki a kollégiumot alapította. Napjainkban a római katolikus püspökség székhelye. 1918. december 1-jén a román nemzetgyűlés itt mondta ki Erdély egyesülését a Román királysággal, melyet az 1920-as trianoni békeszerződés erősített meg.

Nevét a fehér mészkőből épült római romokról kapta. A vaskorban már földvár állt itt. Erdélyt a magyar államalapítástól kezdve innen kormányozták. a püspökséget 1009-ben alapította Szent István. 1241-ben a tatárok elpusztították, 1277-ben felperzselték. Virágkorát a a Hunyadiak és Bethlen Gábor alatt élte. Számos király és fejedelem élt itt. Az 1600-as években a város lakosságának többsége magyar volt, mára ez csupán 2.76%.

Látnivalók:

-érseki egyház ami a XIII. században épült

-Erdélyi fejedelmek palotája

-Szent György kapu

 

Tordai hasadék

A Tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke. Egy hegylánc a tetjétől a talapjáig kettérepedt. A két szemközti meredek fal kiálló szikái mai napig egymásba illenek. A kb. 2 km hosszú szakadékon át az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán a Peterdi-gerinc és a Kövesbér-Szindi mészkőgerinc húzódik. ezek 250-300 méter magasak. a falakban 32 feltárt barlang van. A legnagyobb a Porlik-barlang, ami 75 m hosszú, 19 m széles és 11 m magas.

 

Kolozsvár

Erdély legrégibb városa. Emberi település nyomai a kőkorszakig vezethetők vissza. A római birodalom része volt. Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. A város a XI. század elején alakult. A vár egy tornya máig megmaradt. 1241-ben a tatárok feldúlták, V. István ezért szászokat telepített be. 1405-ben szabad királyi várossá vált. 1557-ben itt született Bocskai István, néhány lépésre Mátyás Király szülőházától. 1575-ben a főtéren végezték ki Báthory Istvánt. Összesen 37 országgyűlést tartottak Kolozsváronn 1790-ben lett ismét Erdély fővárosa. 1848. május 29-én itt mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között. A kiegyezést követően elvesztette fővárosi szerepét. 1918-ban elfoglalták a románok, de a második bécsi döntés értelmében Észak-Erdély részeként ismét Magyarországhoz került 1940. augusztus 30-tól. 1944. október tizedikén a II. világháborúban a magyar csapatok feladták Kolozsvárt.

Látnivalók:

-Kolozsmonostori Apátság

-Szent Mihály templom

-Mátyás Király szülőháza és lovasszobra

-Bánffy palota

-Fellegvár